János. Babik János.

Tessék ám elhinni, úgy ahogyan mondom ni. Ezt a Babik Jánost választották meg az Álkulcs Gyár kiváló munkásának, hümm. Nos aztán alighogy ez emígyen megtörtént, a fejesek ottan fönn, tuggya, ők ottan ni, aszongyák, nehogymár csak egy eccerű munkás legyen ebbűl a jóemberbűl! Légyen inkább Vezérigazgató! Hát osztán akkó gyüttek ám a bajok, csűstűl. Merthogy kinevezés, kitüntetés, emlékérem, nos meg plakett, minden megvót, csak ez a János, a Babik nem vót sehunsem. Keresték ám itet mindenhun, éjt nappá téve, egészen addig, míg nos a gyár le nem égett, mint a Genfi Gatyagyár.
Aztán már nem keresték itet, mer minek.

Babik / Örkény István. Bp.: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982. 94 p.