te mea te mea

Csodálatos mese egy csodálatos lányról.

A whangara törzs alapítója, Paikea egy bálna hátán érkezett meg Új-Zélandra. A legenda szerint kenuja elsüllyedt és egy bálna mentette meg az életét, akinek a hátán jutott ki a partra. Ő volt az első Bálnalovas.

Azóta a törzsfőnökök elsőszülött fiaira száll a nemes tisztség, miszerint ők Paikea leszármazottai. A jelenlegi törzsfő Koro Apirana, akinek csupán egyetlen örököse van, egy lány...

 

Kahu, a maori félárva kislány szigorú törzsi szokások közé születik Whangarába. Szerető dédanyja, Nani Flowers a széltől is óvja, viszont dédapja, Koro Apirana semmibe veszi, rendszeresen megbántja, mert nem fiúnak született.

Koro Apirana szinte már megszállottként keresi azt a fiút/férfit, aki megmenthetné a törzs jövőjét, azt, aki a következő bálnalovas lenne, hiszen a hagyományok szerint ezt a szerepet csak egy hímnemű képes betölteni. A tradíciók szerint a nők nem szólhatnak bele semmibe, nem járhatnak iskolába, a konyhában a helyük, stb...

Kahu tipikus "maori", hiszen maori nyelven a maori szó egyszerűt, természetest jelent. Tisztában van képességeivel, hogy képes kommunikálni a bálnákkal, de senkinek nem mondja el. Nagybátyja is, aki a könyv narrátora csak véletlenül fedezi fel, hogy milyen tudással rendelkezik a kislány.

Egy nap rengeteg bálna sodródik ki a partra, minden erőfeszítés és próbálkozás ellenére az összes elpusztul. És innen kezdődnek a bonyodalmak. A whangaraiak érzik, hogy történni fog valami, valami, ami nagyon nem jó. Kahu pedig érzi, hogy hamarosan beteljesítheti sorsát.

A következő partra sodródó bálna szándékosan úszik ki a múltból, homlokán a szent jellel. Ő az az öreg állat, aki megmentette Paikeát. A whangarai férfiak próbálják visszajuttatni a vízbe, de mindhiába, a bálna öngyilkos akar lenni.

Kahu meghallja Koro Apirana szavait: ha a bálna elpusztul, akkor az ő népük is el fog. Életük a bálna életétől függ. A kislány nem habozik, bemegy a háborgó tengerbe, azt mondja a bálnának, hogy ő a lovasa, és visszaviszi a vízbe, kockáztatva a saját életét megmenti a bálnáét. És a népéét.

Legyőzve ezzel a hosszú, hosszú, ezeréves természeti vallás egyik maradiságát.

Értékelés: ****

A könyv adatai: Ihimaera, Witi: A bálnalovas; Alexandra, 2004. 208 p. 1274,- Ft

(Érdekesség: Russel Crowe is maori)

tartozásaim

Biztosan más olvasó ember is volt már úgy, mint én mostanság: nem haladok a könyvekkel... :( Vagy időm nem akad, hiába szeretnék szakítani rá, vagy más jön közbe... bármi, akármi, ballagás, munka, lustaság. :)

Az utóbbi időben olvasott könyveim közül az alábbiakról szeretnék bejegyzést közzétenni, vannak is jegyzeteim, élményeim, sőt az egyes könyvektől kapott érzéseim is élénken élnek még.

Szóval ők jönnek majd:

-Ferrante: Amikor elhagytak

-J. S. Foer: Rém hangosan és irtó közel

-Baricco: Selyem

-Bollmann: Az olvasó nők veszélyesek

-Ihimaera: A bálnalovas

-Gordon A.: Kecskerúzs

-Hadas M.: A modern férfi születése

-S. King: Blaze

Norma meséje

Igen, megint hagytam magam. Tetszett a borítója, na. Nem olyan nagy ügy. Egyébként is jobb mint a könyv. Ez már az első pár oldalnál kiderült, de azért olvastam tovább, gondoltam majd csak elhagyja Norma ezt a bridzsitdzsonsz-os allűrt... Persze nem hagyta, sőt!

Megértem én szegényt, nem volt sose jó csaj (ráadásul szüzességének elvesztésére sem éppen a legideálisabb hímneműt választotta... naés hogyan és hol máshol, ha nem részegen egy ócska motelszobában?? Józanodása közepette a srác által benyögött "Jaj, ne. Pont Te?" Norma egész életére rátelepedett), jó feleség, legalábbis saját megítélése szerint.

Lapos, csalódásokkal teli, egyhangú élete volt egészen addig, míg szeretett édesapja meg nem halt. Amikor kiderül, hogy egy ládányi pénzt örökölt tőle, elhatározza, hogy csakis saját magára költi, igenis jól fogja érezni magát, és megváltja a saját kis világát. Vásárolgat, és elutazik az Orkney-szigetekre, ahol első látásra beleszeret egy festőbe, Brian-be, aki igazi művészlélek: búskomor, bánatában-ivós-fajta, és természetesen foglalt.

Norma személyisége, akarata, hogy megszerezze Brian-t és a bőséges történelmi és földrajzi leírás/idegenvezetés kavarodik a festő múltjával, a helyiek életével és naná! egy másik pasival, aki meg Normába zúg bele. Ez így kissé bonyolultan hangozhat, de nem kell megijedni, mindez több száz oldalon keresztül, lassan és kényelmesen bontakozik ki.

Egyébként nem is egy helyen megdöbbentett, hogy mire nem képes egy szerelmes hibbant nő, hogy megszerezze szeretete tárgyát... Norma, ha lehet fokozni, még többet iszik, mint a festő, dührohamában öncsonkításként lenyisszantja a festő szerint olycsodás haját és mire egymásra találnak több, úgymond tízperces kalandja is volt, mással... De én nem ítélkezem, csak olvasok...

A Mindörökké Norma nem hiányozhat a naptej és a szalmakalap mellől, strandszatyorba vele!

Értékelés: ***

A könyv adatai: Baxter, Nancy / Mindörökké Norma Tercium Kiadó, 2008. 385 p. 3170,- Ft

in memoriam Tequila... :(((((

Egy cipőben

Már elhagytam a 100. oldalt is, de semmi érdekes és különleges nem történt. Kezdtem aggódni, hogy vajon végig ilyen lapos lesz?!?! Igen, sajna egészen az utolsó betűig uncsi volt...

Adva van egy család: anya, apa, gyerekek. Az anya egy kicsit hóbortos beteg volt, öngyilkossága után az apa elszigetelt életet él a lányok, Rose és Maggie mostohájával.

A lányok eléggé különböznek egymástól. Rose az idősebb, jólmenő ügyvéd egzisztenciával, ám otthonülő kotlós, némi bridzsitdzsonsz beütéssel (plusz kilók, pasi nuku). A butácska Maggie külsőre tökéletes, extrakisméretű ruhákban pompázik és a mának él. Ám se lakása, se munkája... csak álmai, hogy majd egyszer híres lesz.

A fenti problémák miatt Maggie kénytelen Rose-hoz költözni, amiből folytonos súrlódások, konfliktusok születnek, amit még megfejel az író azzal, hogy mindkét lánynak azonos cipőméretet kreált. Igaz, hogy Rose nagyisan-slamposan öltözik, de cipőfronton igazán a topon van.

Ami a sztorit változatossá teszi, az a mellékszál, melyben rendre feltűnik egy bentlakásos idősek otthonában élő nénike, Ella. Ella idős kora ellenére igazán fitt, rendszeresen publikál egy újságban, részmunkaidőben dolgozik, jótékonykodik és nem mellékesen, mint később kiderül a csajok rég nem látott és elfelejtett nagyija.

Hogy hogyan találkozik végre az unokáival, és hogyan lesz a két eltérő habitusú lány örök barátnő, a regény végére kiderül. Csak meg ne unjuk közben...

Értékelés: **

A könyv adatai: Jennifer Weiner: Egy cipőben Kelly Kiadó, 2009. 392 p. ISBN: 978-963-966-78-77

I. Orosházi Molypiknik

Minden kedves Molyt szeretettel várunk a június 19-én délutáni reméljük verőfényes napsütésbe egy kis fűbenfetrengésre. Tippek, hogy mit hozzatok: pokrócot, esetleg nasit vagy/és üdítőt, jó Moly módjára valami könyvet, nomeg a füligérő mosolyotokat! : )

Helyszín: Oh., Árpád-kert
Időpont: 2010. 06. 19. 16 órától

Megjegyzésem: sütök sütit :)

http://moly.hu/esemenyek/i-oroshazi-molypiknik

tegnap este

Elegem van ebből a hideg, esős időből. Unom, hogy egyfolytában csak fázok és fázok. Spagettipántos topot, lábujjdugós-mezítlábas papucsot akarok és naptejet is, meg izzadni akarok a 40 fokos irodában. Azt akarom, hogy aki elrontotta az időjárásgépet legyen érte alaposan megbüntetve!
Tegnap délután, amikor hazaértem úgy fáztam, hogy szabályosan vacogtak a fogaim... ez már nem állapot. El is határoztam, hogy az első dolgom az lesz, hogy veszek egy forró zuhanyt majd bebújok az ágyba egy könyvvel. A zuhanyig el is jutottam, de könyvespolc előtt megakadt a szemem a dévédéken. Hmm... valami jó kis csajos kacagtató film igazán jól esne! Majd aztán olvasok... Csakhogy a mozidélutánból mozi est lett, mert 2 filmet is megnéztem és egy sort sem olvastam...
Az első filmmel egy kissé mellélőttem, mert komolyabb, mint amire számítottam. De! Nagyon jó!!! Komolyan az Apró titkok egy igazi Film. Több szálon fut, több család életébe pillanthatunk bele, de lehet érezni, hogy a végén mindegyik össze fog kapcsolódni valahogy, csak ugye nem mindegy, hogy hogyan. Hálistennek itt nem rontották el és tökéletes lett a vége.
Röviden a sztori itt: http://www.port.hu/apro_titkok_little_children/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=83445
A második film már lazább és viccesebb volt. Igaz, hogy hibát követtem el, mert a Julie & Julia-val előbb könyv formában akartam megismerkedni, de akartam még egy kis lájtos filmet az előző után. Így engedtem a csábításnak. Nagyon élvezetes és szórakoztató volt, Meryl Streep pedig fantasztikusat alakított benne, annyira szerettem a stílusát, totálisan megérdemelten kapta érte a 2010-es Golden Globe díjat. :) Csakhogy ezt a filmet kizárólag teli pocakkal szabad megnézni! Annyi sok finomságot főznek, sütnek, hogy én megéheztem, be is vackoltam magam egy tál forró krumplilevessel. :D
Ajánló itt: http://port.hu/julie_&_julia_-_ket_no,_egy_recept_julie_&_julia/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=103777
És még egy kis plusz: http://en.wikipedia.org/wiki/Julia_Child

amit megkívántam a Könyvheti ajánlatból :)

időutazás 2.0

"Aminek meg kell történnie, meg fog történni, bárhogy erőlködünk is, hogy elkerüljük. Aminek nem kell megtörténnie, nem fog megtörténni, bárhogy erőlködünk is, hogy elérjük." /Ramana Maharshi/

Már megint bedőltem a jó marketingnek…

Nem mondom, hogy nem jó, de szerintem egy snassz sztori, semmi rendkívüli nincs benne.
Érdekes, hogy egyszerre két időutazásos-romantikus könyv akadt a kezembe, csak Az időutazó felesége klasszisokkal jobb, szerintem. De lehet, hogy azért nem ragadott magával Musso regénye, mert még a másik fogva tart…
Elég sok minden sántít is nekem, mint például: adva van ez a két ember, E. és I., akik szeretik egymást tíz éve, de eléggé messze, 6 órányi repülésre élik mindennapjaikat, mire a csaj benyögi, hogy gyereket akar. A pasi nem bólint egyből, mert tart/fél attól, hogy mit hoz a jövő, mivé válik a világ, de én meg csak a fejem csóválom, hogy hogy akarnak így bármit is, hiszen soha nem is éltek együtt, nem is ismerik egymást igazán… ááá… hogy gondolja, hogy bármi jó is kisülne ebből?
Ugye, ha nem lenne a 10 pirula, aminek segítségével visszautazhat térben és időben, akkor E. és I. kapcsolatának a csajszi halála vetne véget, amit megelőzne a végzetes telefonbeszélgetés, amikor összevesznek. Vártam már, hogy mikor törik össze az idilli kép, kíváncsi voltam, hogy mikor szakad el a cérna. :)
Egy kicsit sok volt még, hogy mindent idegesítően borzasztó aprólékossággal ír le, pl.: „csavart mintás pulóverben leballagott a konyhába vezető fémlépcsőn”, vagy a történelmi eseményeket is napra, órára pontosan megírja, nameg ez az IQ-s dolog: „ a sikereit csak a 166-os IQ-jának köszönheti”, na itt kiakadtam. Ez olyan szárazan erőltetett és varázstalan.
Elég kevés romantikus részt vállalt be az író, és az is pocsék és giccses: " belekóstolt a férfi bársonyos nyelvébe"… anyááám, hogy ez milyen DanielleSteel-es...

Értékelés: ***

A könyv adatai: Guillaume Musso: Ott leszel? Ulpius-ház könyvkiadó, 2010. 357 p. 3499,- Ft