Feeds RSS
Feeds RSS

2011. január 10., hétfő

12 alapvetés, avagy mit tanultam A Lázár apokrifekből

1. Isten valójában nő volt, aki nemhogy a Szentföldön nem járt, de sose jutott messzebb a román tengerpartnál, és bárhogy is számolja (B. A.), ezerkilencszáznyolcvanhárom július huszonkettedike óta halott.
2. "Ki ne tudná, hogy a világ legmélyebb depressziója egy behorpadt olajoshordó tövében található."
3. "... humorérzék nélkül élni lehetetlen. De legalábbis kutyanehéz."
4. ha bűn történik, azt lehet tudni, de hogy az a bűn mekkora lesz, na azt nem...
5. "Sokak szerint a remény erőt ad, mások viszont, akik már reméltek, nemcsak úgy ímmel-ámmal, hanem igazán, azok tudják, hogy ez pont fordítva van: a reményhez kell az erő. Sokkal több erő kell hozzá, mint a reménytelenséghez. És szégyen, nem szégyen, az ember ereje, főleg ősszel, véges."
6. "amikor az ember már fél órája ül a Maros vendéglő vécéjében, de még mindig nem tudta eldönteni, hogyan jut ki onnan tisztábban, mert volt papír ugyan, persze hogy volt, csak hát még egészen jól el lehetett róla olvasni, hogy zengő érc vagyok, meg, hogy a szeretet mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel"
7. "... a legfőbb csoda mégiscsak maga az élet..."
8. "A minden az sok."
9. "... ne higgyük, hogy az Úristen folyamatosan csodát tesz. Nem, néha egészen hétköznapi dolgokat művel."
10. "... ahol semmi nincs, onnan föltétlen tisztábban látja az ember a dolgokat."
11. "Így persze, Isten sincs. Ezt jelöli is a térkép, nagy, fehér foltok jelzik, melyek azon részei a szárazföldnek, ahol nincsen Isten."
12. "Az ember azt hinné, mindössze belátás kérdése, és bárhol meg lehet fordulni, de nem. Kell valami megnevezhető, ameddig eljutott."