Először is, nem most olvastam a könyvet, de trehány vagyok és csak most írok róla. Ez van.
Az első Ulickaja, amit egyáltalán a kezembe vettem és rögtön ki sem adtam onnan. A terjedelme elég barátságos ahhoz, hogy csak úgy bevállaljam a (még akkor) számomra ismeretlen, és ráadásul orosz nőci írását. A fülszöveg szerint ez a könyv volt a sikerhozó U. számára a hazájában, majd egy csapásra ismertté tette a nevét az egész világon is. Mit mondjak, így kell reklámozni...
Maga a történet nagyon egyszerű, főszereplője a könyvmoly Szonyecska és lényegében az ő életén tekinthetünk végig. Persze, nem amolyan vidámrózsaszín, apucikicsilánya élete van, hanem kemény és valóságos. Az orosz irodalom nagy hódolója, könyvtárosként dolgozik, majd ott, a könyvtárban talál rá élete egyetlen férfija is. Az nem titok, hogy nehéz élet áll előttük, összeházasodnak, gyermekük születik és "vidáman" élnek a szocializmusban, míg meg nem halnak - gondolhatnánk. De ez egy női sorsról szól és ismétlem, orosz. Szonyecskát megcsalja a férje, ugyanazzal a lánnyal, aki Szonyecskáék lányának barátnője és plátói szerelme. Ezek az események nem rendítik meg egyikük életét sem különösebben, minden zajlik tovább szépen, laposan... Végül a férj meghal, Szonyecskára pedig hosszú és magányos élet vár.
Összességében tetszett a könyv és az is, hogy az egészet át- és belengte az orosz/szovjet könyvekre jellemző légkör. Nem tudom megmagyarázni, sem megnevezni azt az érzést, ami hatalmába kerít az olvasásukkor (mint most az Anna Kareninánál), totál átszellemülten és megszállottan olvasom őket. Számomra minden ilyen könyv egy kincs és nagyon nagy becsben tartom őket.
Értékelés: *****
A könyv adatai: Ulickaja, Ljudmila: Szonyecska
Magvető Könyvkiadó, 2006. 92 p. 1990,- Ft
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése