Si King

"Sokféle sorsot oszt az ég."

"Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy."

Valahol azt olvastam erről a könyvről, hogy ez egy fekete történet, amit egy fekete nő írt. Először az írónő, Alice Walker életének néztem utána, és amit olvastam nagyon is felkeltette az érdeklődésemet a könyv iránt.


1983-ban elnyerte vele az amerikai Nemzeti Könyvdíjat és a Pulitzer-díjat is, s ezzel ő lett az első afro-amerikai írónő, aki részesült a neves kitüntetésben. A regényből Steven Spielberg mozifilmet készített Bíborszín címmel, a Broadway-n pedig Oprah Winfrey jóvoltából musicalként is látható.

János. Babik János.

Tessék ám elhinni, úgy ahogyan mondom ni. Ezt a Babik Jánost választották meg az Álkulcs Gyár kiváló munkásának, hümm. Nos aztán alighogy ez emígyen megtörtént, a fejesek ottan fönn, tuggya, ők ottan ni, aszongyák, nehogymár csak egy eccerű munkás legyen ebbűl a jóemberbűl! Légyen inkább Vezérigazgató! Hát osztán akkó gyüttek ám a bajok, csűstűl. Merthogy kinevezés, kitüntetés, emlékérem, nos meg plakett, minden megvót, csak ez a János, a Babik nem vót sehunsem. Keresték ám itet mindenhun, éjt nappá téve, egészen addig, míg nos a gyár le nem égett, mint a Genfi Gatyagyár.
Aztán már nem keresték itet, mer minek.

Babik / Örkény István. Bp.: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982. 94 p.

Lájtos krimi

Az a baj, hogy semmi eget rengető nem történik benne... A főszereplő egy volt hadnagy, aki testi-lelki gondokkal küszködik, és mindig rossz helyen van, rossz időben.
A zsaruk azt hiszik, hogy ő a bűnös, a sorozatgyilkos, faggatják, nyaggatják, ő meg rezignáltam, amolyan "letojom, majd csak rájönnek, hogy mi a szitu" módon tűri. Olyan közömbös, hogy az már néha idegesítő.
Két délutánt, estét elszórakoztatott a könyv, de tényleg csak ennyi. Semmi nyomot nem hagyott maga után bennem...
A Waterstones Books Quarterly azt írja, hogy ez egy "sűrű szövésű lélektani thriller". Nahát ez nem igaz. A thriller a legjobb tudomásom szerint borzongat, feszültséget teremt és izgalomban tart. (Legalábbis engem... :)

Ps.: A minap a kezembe került egy Charlotte Link könyv, melyet valami olyan szöveggel marketingeztek, hogy ő, mármint Link és Walters pályatársak, de hogy Link mennyivel jobb, mint Walters. Noh, erre kíváncsi vagyok...

A kaméleon árnyéka / Walters, Minette. Bp.: Athenaeum, 2010. 400 p.

A szelíd teremtés

Néma döbbenettel olvastam el Dosztojevszkijnek ezt a kis fájdalmas szösszenetét.
Tényleg csak pár oldal, egyhuztomban olvastam el, de nem hiszem, hogy ha hosszabb lett volna, akkor képes lettem volna-e egyáltalán végigolvasni.
Olyan szomorú, olyan maró.
Egytelen fájdalmas üvöltés az egész, egyetlen hiábavaló, elkeseredett vallomás. A fájdalomtól az őrület határán billegő férfi meséli el felesége elveszítését. Saját magát teszi felelőssé a történtekért, mert öt percet késett, olyan hosszú öt percet, mely elég arra, hogy szerelme megölje szerelmét.

A szelíd teremtés. Kisregények / Dosztojevszkij, F. M. Bp.: Európa, 1975. 473 p.

Felhőfreskó

Ez egy különleges történet. Nem mondom, hogy jó, de nem is rossz.
Kata és Stefan fiatalok, amikor megismerkednek. Katának először Stefan nem szimpatikus, majd szépen lassan megismeri. Ismerkedésük során kiderül, hogy apáról féltestvérek.
Furcsa kapcsolatukat - melyet végigkíséri a bizonytalanság, vajon tényleg féltestvérek? - évekig fenntartják, ám nem találkoznak egymással személyesen.
De most újra itt a lehetőség: apjuk temetése miatt találkoznak.

Ágy a mennyben / Loo, Tessa de. Bp.: Magyar Könyvklub, 2004. 120 p.

Férfi az ágy lábánál

„Egy bokszoló és egy mozgásképtelen nő különös szerelmi története.”
De még milyen szerelem! A lecsúszott alkoholista bokszoló hamarabb tett a nő feneke alá ágytálat, mint hogy kapott volna tőle egy kedves szót is. Az autóbalesetben lebénult nőt eddig csak ápolónők gondozták, azok is gyakran változtak. Ki gondolta volna, hogy egy szakképzetlen férfi lesz az, aki újra megtanítja arra, hogy az élet szép, hogy a madarak csiripelése és a tavaszi szellő simogatva gyógyítja az összetört lelkeket is.
Ez egy szép történet, kell néha ilyen is.

Férfi az ágy lábánál / Holder, Éric. Bp. Magvető, 1997. 153 p.

Fénylő tisztaság

Amikor először olvastam, akkor hurcoltam magammal mindenfelé. Még amikor az autószerelőhöz mentünk, akkor is olvastam, míg a fiúk nyakig merültek a motorháztetőbe, én akkor is rendíthetetlenül olvastam az anyósülésen. Még a próbaúton is olvastam. A szerelő vezetett, én olvastam. Akkor már nem bírta tovább, mondta, hogy meséljek már erről a könyvről, miért bújom annyira? Remélem, hogy megtetszett neki és végül ő is elolvasta. :)

Engem már az első mondatnál megfogott a könyv. Olyan King-es, hogy le sem tagadhatná, hogy ő írta.

A sztori röviden: egy nagy múltú, ám veszteséges szálloda "szelleme" megszállja a lecsúszott angoltanárt, Jack Torrance-t. Jack elvállalja, hogy ő lesz a szálloda téli gondnoka, ezért a családjával egy hosszú és havas télre elzárja magát a külvilágtól. A regény lényege ez a bezártság, ez a klausztrofóbia, hogy milyen érzelmeket vált ki egymásból három, sokáig összezárt ember, akik közül az egyik egy burokban született és különleges képességgel megáldott kisfiú, a másik egy anya, és Jack, a gyenge jellem.

Nem mennek egymás idegeire, csak egymás torkának esnek. Az végül is nem ugyanaz.

(Érdekességként jegyzem meg, hogy nagyon megfogott, ahogy King az 5 éves kisfiú, Doki jellemét ennyire élethűen ábrázolja. Utána néztem, és a kisebbik fia, Joseph Hillstrom a regény megjelenésének évében 5 éves volt...)

A ragyogás / King, Stephen. Bp.: Európa, 2006. 512 p.

Ahogy a félhomályt látja King

Ismét egy ütős King novelláskötet. Már az Éjszakai műszak után is azt gondoltam, hogy jobb, ha nem 600-800 oldalas regényeket ír a Mester, hanem ilyen tömör-tömény novellákat. Jobban tetszik, hogy 2 oldalon több esemény és izgalom van, mint a regényeiben 100 oldalon.

A kötetben szereplő novellák közül A mézecskalácslány, a Harvey álma, a New York Times előfizetés akciós áron és a Szorult helyzetben tetszett a legjobban. Mennek is a kedvencek közé.

A Harvey álma és a Szorult helyzetben nagyon ott van, simán veri a többit.

A mézecskalácslány nagyon emlékeztet Lisey történetére. Szeretem amikor King egy nőt tesz meg főszereplőnek egy sztoriban, mert kitartónak és erősnek ábrázolja őket.

A New York Times előfizetés akciós áron a legjobb az összes közül. Tudja azt mindenki, hogy King a horror nagymestere, de olyan kivételesen egyszerűen és jobb szót nem találok: szépen írja le férfi és nő kapcsolatát, szerelmét, hogy az összes romantikus író elmehet a sunyiba.

Napnyugta után / King, Stephen. Bp.: Európa, 2010. 468 p.

Vörös vagy sem, mindegy...

Hát aranyoskáim, ez itten egy igazi leányregény. Így: leányregény.

A gazdag és tekintélyes család a családfő elvesztése után elszegényedik, egyetlen leánygyermekük dolgozni kényszerül, az édesanya megbetegszik.

Mindezen események történése közben fel-feltűnik egy vörös hajú fiatalember. Ő a herceg fehér lovon. Természetesen sokáig magán hagyja álruháját, majd a megfelelő pillanatban felfedi valódi kilétét.

Aztán heppiend. :)

A vörös hajú / Szederkényi Anna. Koktél Könyvek, 1990. 93 p.